Így hat az orosz háború a hatósági áras országokra: Kuba a bedőlés szélén

Az Ukrajna ellen indított orosz háború tovább súlyosbította a harmadik éve tartó kubai devizahiányt. Az importcikkek jelentős áremelkedése miatt az óvatos kilábalás félbeszakadt, javulásra pedig egyelőre rövid és középtávon sem lehet számítani.

A létfontosságú importcikkek, köztük az üzemanyag és a gabona ára idén 25-40 százalékkal emelkedett. Nemcsak a havannai kormány, hanem a kubai lakosság, és a fejlődésnek indult kubai magánszektor is érzi a hatást.

A kommunista vezetésű Kuba az üzemanyag 60 százalékát és az élelmiszer 65 százalékát importálja a hivatalos közlés szerint. Az importárak emelkedése miatt még nagyobb áruhiányra lehet számítani, bár a kubaiak sok helyen már most is sorban állnak az élelmiszerért, gyógyszerért és más alapvető cikkekért.

Kubai rezsicsökkentés

A kubai benzin- és elektromosenergia-árak az állam által megszabottak, vagyis a magasabb importárakból fakadó különbözetet az államnak kell előteremtenie. Ugyanez igaz néhány élelmiszerre, amelyhez a kormány elosztási rendszerén keresztül lehet hozzájutni, bár ez a rendszer csak áruhiányhoz, és magasabb feketepiaci árakhoz vezet.

Az orosz gazdaság összeomlása erőteljes hatással lesz a Kubával fenntartott kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokra.
A közvetett hatása pedig a magasabb árakban érzékelhető – véli Ricardo Torres kubai közgazdász. Kuba már megszenvedte a korábbi amerikai elnök, Donald Trump turizmust és pénzátutalást érintő szankcióit, valamint a pandémiát, amely lenullázta az idegenforgalomból származó bevételeket.

Kuba nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, vagy más olyan globális szervezetnek, amelyhez segítségért fordulhatna. Valutára csak az exportból, és a turizmuson keresztül számíthat. Az ezekből befolyó bevételekből kell fizetnie az üzemanyagért, az élelmiszerért, a gyógyszerekért és egyéb importcikkekért.

Ezt a fajta deviza-problémát próbálja megelőzni az EU, amikor nem hajlandó Putyinnak rubelben fizetni a kőolaj-származékokért.

Via haszon.hu