2022.12.07.

Elemzés: Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép 18 nap után

Az Euró méter a legfrissebb ellenzéki hang. Kérjük segítse portálunk indulását és csatlakozzon facebook oldalunkhoz. Mutassuk meg, hogy nem csak Orbánéknak van hangjuk, hanem nekünk is.

Kattintson a csatlakozáshoz ide.

Oszd meg másokkal is

Lengyelországban is sokat foglalkoznak a háborúval, a varsói Ośrodek Studiów Wschodnich – OSW kiváló elemzést készített, amelynek szerzői Andrzej Wilk és Piotr Żochowski, közreműködői: Sławomir Matuszak és Krzysztof Nieczypor, magyarra fordítói: Mitrovits Miklós és Zeöld Zsombor. A szöveget közzétette a Facebookon Mitrovics Miklós, amelyet változtatás nélkül ajánlunk figyelmébe:

A katonai helyzet továbbra se változott jelentősen az elmúlt 24 órában. Március 14-én az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara arról számolt be, hogy pusztító csapásokat mértek az ideiglenesen megszállt területeken lévő ellenséges bázisokra és raktárakra. Az orosz erők minden irányban folytatják a támadó hadműveleteket, azonban „nem értek el jelentős sikereket”, és várhatóan elsősorban az átcsoportosításra és a korábban elfoglalt körzetek megtartására összpontosítanak. Emellett folytatják a rakéta- és légicsapásokat, valamint a városok és az ukrán hadsereg csoportosulásainak bombázását.
Az ukrán fél továbbra is kiemelt figyelmet fordít az ellenség sorainak demoralizálására. Oroszországban állítólag tömegesen megtagadják, hogy Ukrajnába menjenek. Ennek ellenére az oroszok tartalékokat vonnak be, s az agresszor alakulatai helyreállítják a harcképességüket, illetve javítják a logisztikai biztonságukat. 1500 katonát a csendes-óceáni flotta 40. tengerészgyalogos dandárjából, illetve 800 katonát az örményországi Gyumriban állomásozó orosz 102. katonai bázisról Ukrajnába telepítenek, valamint a hegyi-karabahi úgynevezett békefenntartók kontingensének egy részét. Oroszország állítólag Szíriából és Szerbiából is zsoldosokat toboroz. Az ukrán katonai hírszerzésnek információi vannak arról, hogy Szíriában 14 orosz toborzópontot hoztak létre, ahol zsoldosokat toboroznak az ukrajnai harcokhoz.
Kijev ostromra készül. A város hatóságai szerint körülbelül 2 millió lakosa maradt, akik számára kéthetes élelmiszerkészletet készítettek elő. Tizenkét Starlink terminál érkezett a fővárosba, amelyek műholdas internet-hozzáférést biztosítanak. Az ukrán főváros peremén újabb 24 órán át folytak a harcok. A leghevesebb összecsapásokra Irpiny és Makariv közelében, valamint Kijevtől északra került sor, ahol az orosz erők megpróbálnak átkelni az Irpiny folyón. Tűzpárbaj folyt Brovari térségében, ahol az agresszor összegyűjti csapatait és készül a hadműveletek folytatására Brovari és Kijev balparti része irányában. Az oroszok teljesen elzárták a fővárosból északkeleti irányba vezető fő útvonalat (E95). A város ágyúzása és bombázása is intenzívebbé vált (a célpontok között szerepelt az Obolon járás és az Antonov repülőgépgyár).
A bombázások és ágyúzások folytatódnak – Csernyihiv és Szumi a humanitárius katasztrófa szélén áll. A Szlobodszki irányában működő agresszor erők egységeket koncentráltak a Szumi terület nyugati és déli részén, valamint a Harkivi és Luhanszki terület határán. A leghevesebb harcok Izjum, Szeverodonyeck és a vele határos Rubizsne város térségében folynak. Az ostromlott Harkivot lövik és bombázzák.
Donyeck irányában az úgynevezett szeparatisták erőit Marjinka térségében (Donyecktől nyugatra) megállították, ugyanakkor észak és nyugat felé tovább nyomulnak előre, ahol Horlivka és Volnovaha környéki falvakat foglalnak el. Kramatorszk tűz alá került, és Európa legnagyobb koksz-vegyi üzem komplexuma Avdiivkában szintén rakétatűz alatt áll. Folytatódnak a harcok Vuhledarért és Mariupolban, a védők által ellenőrzött részt az ellenséges tüzérség és a légierő szisztematikusan megsemmisíti.
Az ukrán erők taktikai sikert arattak Taurida irányában a Zaporizzsjai területen lévő Vaszilivkánál, ahol a korábban Melitopolnál összpontosított, mintegy 200 harcjárművet és egyéb katonai járművet számláló csoportosulás egy részét megsemmisítették. Az orosz erők várhatóan Zaporizzsja középső részén, Zaporizzsjától délre és délkeletre erősödnek meg.
A Déli-Bug folyó irányában az orosz erők miután a megszállt területeken megerősödtek, északi irányban portyázó hadműveleteket hajtottak végre. Az orosz támadást a Nova Kahovka felőli két út mentén vezették és Krivij Ruhtól 50-60 km-re állították meg. Az ostromlott Mikolajivet folyamatosan bombázzák és tüzérségi tűzzel lövik, és a város helyzete rohamosan romlik. Az odesszai hatóságok többnapos szünet után ismét arról számoltak be, hogy az orosz erők tengeri partraszállása lehetséges. A partraszálló hajók egy csoportja, amelyek közül az egyik a Kígyó-sziget közelében horgonyzott le, a Fekete-tengeren marad készenlétben.
Az ukrán vezérkar becslést adott az orosz hadsereg veszteségeiről, amely február 24-e óta több mint 12 000 katonát (elesett, sebesült, fogságba esett), 389 harckocsit, 1249 páncélozott járművet, 150 tüzérségi rendszert, 64 rakéta-sorozatvetőt, 34 légvédelmi készletet, 77 repülőgépet, 90 helikoptert, 617 kerekes járművet és 8 pilóta nélküli légi járművet veszített. Az ukrán fél napok óta nem pontosította az orosz oldalon elszenvedett emberi veszteségeket. Ennek oka a harctérről származó aktuális adatok beérkezésének és becslésének nehézsége.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadseregnek okozott veszteségek 3920 katonai infrastruktúra-objektumot, 143 UAV-t, 1267 harckocsit és páncélozott járművet, 124 rakétavetőt, 457 tábori ágyút és aknavetőt, 1028 kerekes járművet jelentettek.
Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka elismerte, hogy az orosz különleges művelet menete lelassult, és a visszaesés oka az állítólag civilek mögé bújó „nacionalisták” ellenállása.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat folytatja kémelhárító akcióját az ukrán erők hátországában. Több, az orosz hadsereggel kapcsolatot tartó személyt is őrizetbe vettek. Az SBU intézkedései arra utalnak, hogy a konfliktus kezdete előtt az orosz katonai hírszerzés kommunikációs eszközökkel felszerelt ügynökhálózatot épített ki, amelynek feladata, hogy adatokat gyűjtsön az ukrán egységek állomásoztatásáról és mozgásáról, koordinátákat továbbítson a rakétatámadások megkönnyítése érdekében, valamint hogy szondázza a hangulatot a polgári lakosság körében.
A vasárnapi rakétatámadás a javorovi gyakorlótér ellen felerősítette Kijevnek a NATO-hoz intézett felhívását, hogy zárja le az Ukrajna feletti légteret. Kijev felszólította az uniós tagállamokat, hogy szigorítsák meg az Oroszország elleni szankciókat – teljes SWIFT-blokádot, az orosz számlák lezárását és az uniós bankokban lévő pénzeszközök lefoglalását, a kikötők lezárását az orosz árut szállító hajók előtt, valamint az orosz állampolgárok vízumkötelezettségének felfüggesztését követelve.
Az orosz-ukrán tárgyalások folynak, távkonferencia keretében. Az ukrán fél aláhúzta, hogy ezek fő célja a fegyverszünet elérése és az orosz hadsereg visszavonása – mindez a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról szóló egyeztetéseket teszi lehetővé. Kijev azzal próbálkozik, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédbe a bevonja a nemzetközi közösséget (a mediátor szerepét Izrael vállalta), és többoldalú tárgyalásokat kezdeményezett annak érdekében, hogy biztonsági garanciákat szerezzen. Az orosz fél úgy véli, hogy a fegyvernyugvás eléréséért cserébe Kijev kész felgyorsítani a konfliktus politikai megoldásáról szóló megbeszéléseket.
Az oroszok még mindig beleavatkoznak a humanitárius folyosók szabad használatába: március 13-án a tervezett tizennégyből kilenc menekülőútvonal működött. A kijevi területről 3950 főt, a Luhanszk területről 1600 főt evakuáltak. Mariupol még mindig erős tűz alatt áll, mely mind az evakuációt, mind a humanitárius segély bejuttatását lehetetlenné teszi. A mariupoli városi tanács adatai szerint eddig 2187 fő halt meg. Március 14-én az ukrán kormány tíz humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a Kijevi és Luhanszki területeken. Evakuációs vonatokat indítottak Harkivból Ungvár és Lviv (Lemberg) felé, Dnyipróból és Krivij Rihből nyugati irányba, illetve Odesszából Ungvárra.
Az orosz hadsereg a megszállt területeken folytatja a helyi adminisztráció megfélemlítését: Melitopolban március 13-én a regionális tanács elnökét letartóztatták, a városi tanács titkárát még keresik, s a zaporizzsji régióban található Dnyiprorudne (Дніпрорудне) város polgármesterét előállították. Információk érkeztek be olyan személyekről, akik készek a kollaborációra. Melitopol hivatalba emelt polgármestere Halina Danilcsenko (Галина Данильченко), az oroszbarát Ellenzéki Blokk városi tanácsi képviselője lett. A megszállóval való formális együttműködésre Luhanszkban szintén van példa. Herszonban, Melitopolban és Bergyanszkban (Бердянськ) nagy tömeget megmozgató oroszellenes tüntetésekre került sor annak ellenére, hogy a megszálló erők hatóságai gyülekezési tilalmat rendeltek el.
A lengyel Határőrség arról tájékoztatott, hogy március 13-án 82,1 ezer főt léptetett be Ukrajnából. Az ukrán határőrök szerint a Medyka-Sehini [Шегині] határátkelőnél rövid sor állt, a többi határátkelőn Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Moldova felé az országból való kilépéskor nem voltak sorok. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint február 24-e és március 13-a között Ukrajnából közel 2,7 millió menekült távozott, ebből 1,7 millióan Lengyelországba.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
Az agresszor erői több mint két hét után most először csoportosítanak egységeket nagyobb mértékben, amit nem pusztán az általuk elszenvedett veszteségekkel lehet összefüggésbe hozni (jelen pillanatban nincs információ az ember- és hadianyag-tartalékok megérkezésével kapcsolatban), hanem mindenekelőtt a nagyvárosok környékén megerősített ukrán állások elleni támadás előkészítésének szükségességével. A Kijev keleti oldalán lévő védvonal áttörése sikertelen volt, a többi irányban az orosz hadsereg már korábban az ostrom érdekében pozícióharcot kellett felvegyen. A Dnyeper oldaláról, kelet felől jövő támadásról még teljesen általános információ sem érkezik – ez azt mutatja, hogy ezt felfüggesztették. Az agresszor hadserege vagy a [keletről jövő] támadás újrakezdésére készül, vagy a helyzetet vagy Kijev ostromának támogatására, vagy az Ukrajna keleti felében lévő városok feletti kontroll megszerzésére fogja felhasználni.
Az oroszok által megszállt területeken tovább folytatódik a társadalmi ellenállás, kollaboráció csupán elszigetelt esetekben fordul elő. Nem lehet azt kizárni, hogy az idő múlásával illetve a humanitárius válság elmélyülésével az oroszoknak sikerül egyre több ember támogatását megszerezni, habár ez valószínűleg nem terjed ki a társadalom támogatását élvező helyi elitek képviselőire.
A[z orosz] Nemzeti Gárda vezetőjének, Zolotovnak nyilatkozata újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az orosz erők még mindig erős ellenállással néznek szembe, s mind emberanyagban, mind harceszközben nagy veszteségeket szenvednek. A kudarcok hatással vannak az orosz speciális szolgálatok személyi állományára: nem hivatalos információk szerint az ukrajnai hírszerzési tevékenységért felelős FSZB 5. számú főcsoport vezetőségét elbocsátották. Az ellenőrzés során állítólag csalásra és az ukrajnai irányú műveletekre szánt pénzeszközök elsikkasztására, valamint a társadalmi és politikai helyzet helytelen értékelését tartalmazó információk továbbítására derült fény.
Növekednek azok a jelek, melyek szerint az orosz erők nagymértékben felkészületlenek voltak Ukrajna területének hatékony elfoglalására és megszállására. Az OF Nemzeti Gárdájának tevékenysége erős ellenállásba ütközik, késleltetve a megszállt települések pacifikálását. Az FSzB az agressziót megelőző tevékenységével kapcsolatban egyre több kétely merül fel. Az oroszok nem hoztak létre egy elégséges politikai és társadalmi alapot, mely hatékonyan tudná befolyásolni az orosz hadsereg bevonulásának elfogadását a társadalom nagy része által.
Mindkét oldal elismeri a jelenleg is zajló tárgyalásokat mint egy olyan platformot, mely a katonai-politikai ajánlatok megtételének folytatását teszi lehetővé. Az ukrán fél elsődleges célként kezeli a fegyverszünet elérését, illetve Oroszország bevonását a többoldalú [ford. megj.: nemzetközi] politikai rendezésbe. Kijev következő lépésben hiteles biztonsági garanciák elérésére fog törekedni, nem pusztán Oroszországtól, hanem a nagyhatalmaktól. A tárgyalások alatt az orosz fél nem hagyta abba az ukrán civil és katonai objektumok elleni légitámadásokat, azzal számolva, hogy az ukrán áldozatok számának emelkedésével politikai engedmények meghozatalára tudja Kijevet rávenni, illetve arra: nyilvánítsa ki akaratát az ellenállás feladására. Egy gyors Putyin-Zelenszkij-találkozó esélyei csekélyek. A Kreml hangsúlyozza: erre csak azután kerülhetne sor, hogy Kijev bejelenti annak témáit – ez azt jelenti, hogy az ukrán fél előzetesen elfogadja azon orosz követelések figyelembe vételét, melyek saját politikai rendszerének megváltoztatását érintik.
A teljes eredeti itt található.

Oszd meg másokkal is

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük